Magyar rajzfilm | Rendező: Kovásznai György | 1979 | 78 perc
A magyar film napja alkalmából vetítjük le az 1979-ben készült Habfürdő című rajzfilmet.
Az első magyar filmet 1901. április 30-án mutatták be az Uránia Magyar Tudományos Színházban, amely Zsitkovszky Béla A táncz című alkotása volt. Éppen ezért javasolta a Magyar Nemzeti Filmarchívum 2018-ban ezt a napot a magyar filmek ünneplésére és népszerűsítésére. A rendezvénysorozathoz azóta évről évre több filmszínház és kulturális intézmény csatlakozik vetítésekkel.
2021-ben rövid időre visszatért a mozikba Kovásznai György 1979-ben készült, a magyar animáció történetben egyedülálló alkotása: egy lélekbúvár antimese, pop art-os musical, szociofotókból és a XX. századi festészet képi világából építkező egész estés rajzjátékfilm felnőtteknek. A film teljeskörű, 4K felbontású restaurálását a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságainak mintegy harminc munkatársa készítette el négy hónap alatt.
„Zenés trükkfilm szívdobbanásra” – így határozta meg társadalmi, lélektani kérdéseket boncolgató, első és egyetlen egész estés rajzfilmjét Kovásznai György (1934–1983) festő, animációs rendező és író.
A történet egy hétköznapi szerelmi háromszögön alapul. Egy nap Parádi Annát, a vénkisasszonyos jónőt, váratlanul felkeresi kolléganője vőlegénye, egy hipochonder kirakatrendező, és sírva könyörög neki, mentse meg valahogy meg az aznap tartandó esküvő visszavonhatatlan lépésétől. A Habfürdő párját ritkító kísérlet, amely mindenkihez szól és mindenkinek mond valamit. Talán még azt is: "változtasd meg az életed". (Kristó Nagy István, Filmvilág)
A film a hetvenes évek fiatal nemzedékének dilemmáit szórakoztató, ugyanakkor groteszk módon jelenítette meg, amihez az alkotó szociográfiai igényű, dokumentarista elemeket is társított. A valós interjúfelvételeken alapuló, animált szocioriportokat egy anya- és csecsemőgondozó várótermében készítették. Kovásznai a karaktereket korábbi munkáihoz hasonlóan valós személyek alapján alkotta meg, mozgatásukban a realizmustól, a divatrajzos megoldásokon át a teljes absztrakcióig terjedő ábrázolásmód érvényesül.
A 15 éves kora óta festőnek készülő Kovásznai korábbi rövidfilmjeiben érlelte ki azt az egyedi stílust, ami a Habfürdőt rendhagyóvá tette. 1963 óta készített rajz-, illetve festményfilmeket.
Merészen expresszív grafikájú és kísérleti hangmegoldásokkal dolgozó stílusa teljesen új volt a hazai kikapcsolódást szolgáló mesefilmek és karikatúra jellegű gegfilmek között.
Az általa anima veritének keresztelt módszerrel a környező valóságot dokumentáló, élőfilmes kamerakezelést a képzőművészet eszközeire fordította át.
A Habfürdő történetének kibontásában is a dalok és párbeszédek mellett óriási szerepe van a képi elemeknek. A karakterek egymáshoz való kapcsolódását méret- és stílusváltakozásaik, illetve az erősen karikírozott, jellegzetes pózok mondják el. Amikor például a szereplők flörtölnek, figurájuk megnyúlik, hajladozik, átalakul. A folyamatosan torzuló, billegő, átváltozó figurák és helyszínek különleges vizualitása nagy bravúrral ível át festői korszakokat. Kovásznai páratlan érzékenységgel vált a kubizmus, a fauvizmus, a szürrealizmus, a pop-art és a geometrikus absztrakció fázisai között úgy, hogy közben végig felismerhetőek maradnak a karakterek. A divatgrafikai ábrázolásra is emlékeztető, nyújtott alakok átváltozásai a hatvanas évek Yellow Submarine Beatles-klip hangulatától Van Gogh és Chagall festői látványán át Andy Warhol kézjegyéig sok mindent felidéznek. A látványkavalkádhoz Kovásznai korát megelőző animációs technikákat alkalmaz: kollázsolt fotóelemei és az animációs cellákra vetülő, szűrt fénysugarai egészen egyedi világot eredményeznek.
A film műfajához hasonlóan hibrid a fanyar humorú filmzene is, amelyeknek szövegeit szintén Kovásznai György írta; a zenét Másik János jegyzi, aki ezzel debütált filmzeneszerzőként. A jelenben játszódó történet radikálisan szembement az addigi klasszikus irodalmi alapanyagokból, elsősorban gyerekeknek készült hazai rajzfilmekkel. Megjelenésekor a nézők értetlenül fogadták a felnőtteknek szóló animációt; a szakmát is megosztotta; pár hét alatt lekerült a mozik műsoráról.
Rendező: Kovásznai György
tervező: Kovásznai György, Juhász Sándor
operatőr: Lossonczy Árpád
zeneszerző: Másik János
szinkronhangok: Papp Anna, Dobos Katalin, Bontovics Katalin, Antalffy Albert
JEGYÁRAINK:
Teljes árú jegy: 2 300 Ft
Kedvezményes jegy: 1 900 Ft (6 éves korig, diák, nyugdíjas; érvényes kedvezményre jogosító igazolvány bemutatása esetén)
Figyelem! A Foton mozitermében kávét, teát, fröccsöt és sört is SZABAD fogyasztani.
Érdemes időben érkezni, hogy beszerezzük kedvenc italunkat.
A filmalkotást biztosította a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.
